Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NEMZETI ÉRDEK PROGRAM SZEMELVÉNY

2010.05.17
 

Kép

 

 

 

NEMZETI ÉRDEK PROGRAM

NEVELÉSI-OKTATÁSI TAGOZAT

 

 

Kép

 

 

2010.

 

 

 
 
ÖSSZEFOGLALÁS………………………………………….……………………………........42

 

 

 
A több ezer éves múltra visszatekintő magyarság megmaradásának kulcsa és fejlődésének egyik legfőbb feltétele mai oktatásunk teljes körű és gyökeres átalakítása.
Értékeink újjáélesztése a családnak, mint a társadalom legkisebb, de legerősebb alappillérének, és a nemzeti összetartozás érzésének megerősítésével valósulhat meg. Világhírű tudósokat, kutatókat és művészeket adtunk az emberiségnek, azonban továbbélésünket nemcsak ez fogja biztosítani, hanem valóságos múltunk, kultúránk megismerése, szellemiségünk, csodálatos nyelvünk, hagyományaink továbbadása, a természettel való szerves kapcsolat visszaállítása.
Elődeink hazánk szeretetére, őseink, embertársaink tiszteletére és az alkotó munka megbecsülésére neveltek. Ettől a természetben és a közösségekben gyökerező nevelési-oktatási gyakorlattól a mai iskolák jelentősen eltértek.
A társadalom végveszélybe került! A média jelentős része napról-napra rombolja az emberi értékeket, minden gazdasági, társadalmi, nevelési kérdés a politikai csatározások kereszttüzébe került. Gyakorlattá vált az erőszak, a hazugság, a törvénytelen intézkedések végrehajtása, nemzeti értékeink lábbal tiprása. Országunk teljes erkölcsi válságba süllyedt, amely elérte az iskolákat is. E környezet hatását jelzi az egységesítő, nemzeti értékeinket elhallgató hivatalos állami magyar oktatás is. Egyre inkább azt látjuk, hogy fiataljaink jó része nem tiszteli a tudást, a felnőtteket és egymást sem. A kiúttalanság jelei mutatkoznak, az értelmes életvitel (család, kultúra, munka, sport) helyett sokan kábítószereznek, csavarognak, bántalmazzák egymást és tanáraikat.
A jelenlegi kormányzati oktatáspolitika a globalizmus „elvárásainak” megfelelve önként felszámolta a korábban világszerte elismert iskolarendszerünket. Ugyanakkor az Európai Unió alapdokumentumai is kimondják: minden tagország önmaga alakíthatja ki saját oktatási rendszerét, nemzeti, történelmi hagyományaira alapozva.
Pedagógustársadalmunk megosztott: az iskolákat és a tantestületek tagjait is egymás ellen hangolják. Az iskolabezárások, összevonások, elbocsátások érthetetlen és követhetetlen folyamatai félelmet, bizonytalanságot keltenek a szülőkben, diákokban, pedagógusokban egyaránt. Az állami oktatásirányítás és a politikai hatalom a statisztikai adatok adminisztrálását, számszaki javítását várja el, törvényhozási hatalmával visszaélve anyagi és erkölcsi kényszerítő eszközökkel valósítja meg elképzeléseit. Nem a szakmai eredmények, a társadalom számára hasznos emberek nevelése a cél, hanem a külső, idegen eszmerendszert képviselő, anyagi függőséget megteremtő csoportok elvárásainak kielégítése. Iskolán belül és kívül is teljes a zűrzavar.
A tanulói és a szülői agresszió lassan már elviselhetetlen mértékű, a társadalom testi-lelki-szellemi egészségének ijesztő hanyatlása közben a becsületes, önfeláldozó, jól felkészült, lelkiismeretes pedagógusaink sem kapnak védelmet, erkölcsi-anyagi megbecsülést.
A hanyatlás megállítása, nemzetünk felemelkedése érdekében a Magyarok Szövetsége Nevelési - Oktatási Tagozata kidolgozta a nevelés és oktatás megújításának alapelveit.
 
I.                   Új oktatási törvény, illetve egyéb rendeletek életbe léptetésével meg kell teremteni a nemzeti sajátosságokra épített magyar nevelési - oktatási rendszert, amelynek alapeleme a nevelés, az önismeret, az önálló gondolkodás, a tudás és az értelmes életvitel igényének fejlesztése. Az alapjaiban megújuló nevelésnek-oktatásnak olyan alapelvekre kell épülnie, mint az erkölcs, a szabadság, a rend, az igazság és a hazaszeretet.
Meg kell akadályozni a magyar szellemiségtől idegen eszmerendszerek további beáramlását, és visszavonni a nemzetromboló politikai intézkedéseket. A nemzeti és erkölcsi 
I.                   elveket és értékeket követő, tudás-műveltség alapú oktatásra van szükség, amelynek elválaszthatatlan része a hatékony testi-lelki-szellemi egészségfejlesztés.
II.                Nevelési-oktatási rendszerünk megújításához elengedhetetlen történelmi, szellemi hagyományaink felhasználása, kiinduló pontnak kell tekinteni a magyar társadalom és a gazdaság elvárásait, a XXI. század kihívásait, a nemzeti tudományos műhelyek javaslatait, és elemezni a külföldi tapasztalatokat.
III.             A közoktatást 12 évfolyamos rendszerben, háromszor négy évfolyamos tagozódásban javasoljuk megvalósítani, a szakképzés előkészítése a 9. osztálytól kezdődjön. (6 osztályos középiskola természetesen továbbra is működhet.)
IV.             A tanulás ösztönzését össze kell kapcsolni a családtámogatás rendszerével.
 
1.                  Előtérbe kell állítani a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelést. Az erkölcsi fogalmak megismerését, az etikus magatartás betartását minden iskolatípusban meg kell követelni (igazság, becsület, tisztesség, hit, vallás, szeretet, pozitív gondolkodás).
2.                  A közoktatási, valamint a felsőoktatási intézményekben a testi-lelki-szellemi egyensúly megteremtése érdekében be kell vezetni a hatékony, teljes körű egészségfejlesztés rendszerét.
3.                  A sokszínű iskolarendszer biztosíthatja - a bölcsődétől az egyetemig - a pedagógiai szabadságot, a nevelés, az oktatás és a képzés harmonikus egységét.
4.                  Vissza kell állítani a természettudományi oktatás rangját, biztosítani az irodalom és a művészetek igényes, alkotókedvet ébresztő tanítását, igaz történelmünk, valamint a magyar nyelv csodálatos értékeinek megismerését, amely a nemzeti önbecsülés növelését, az egészséges nemzettudat erősítését szolgálja.
5.                  Újjá kell éleszteni és fejleszteni Magyarország egyedülálló ének- és zeneoktatási rendszerét. A nevelésben kiemelt szerepet kapjanak a magyar népi hagyományok és az egyetemes művészetek.
6.                  Fejleszteni, és minden módon támogatni kell az iskolai keretek közötti tömeg- és versenysportot, bővíteni az általános- és középiskolák, egyetemek bajnokságainak, versenyeinek rendszerét.
7.                  A pedagógustársadalom számára meg kell teremteni a személyi biztonságot, az erkölcsi és anyagi megbecsülést, viszont elvárjuk a személyes példamutatást.
8.                  Új alapokra kell helyezni az iskolák, az oktatási rendszer finanszírozását. Az oktatás a nemzet stratégiai fontosságú ügye, ezért mindenkor kiemelt támogatásban kell részesíteni. Az új pénzügyi ellátó rendszerben lehetővé válik a szabad iskolaválasztás, és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítésére. Támogatni kell a hátrányos helyzetű tanulók, a fogyatékos gyermekek speciális pedagógiai módszerekkel történő tanítását. Fel kell számolni az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését, támogatni a minőségi oktatást végző intézményeket.
9.                  Különös gondot indokolt fordítani a tankönyv- és taneszköz-ellátásra, annak minőségére. A tankönyvek nemzeti értékek, amelyek nem szolgálhatják a profitszerzés célját.
10.              Biztosítani kell a falusi és a kis létszámú iskolák zavartalan működését, legalább az első négy osztály helyben történő oktatásával. A korábban bezárt intézményeket kisebb tanulói létszám ellenére is újra kell indítani.
11.              Felül kell vizsgálni, illetve azonnal visszavonni az indokolatlan iskola-összevonásokra és a térségi integrált szakképző központok létesítésére vonatkozó döntéseket.

12.              Ki kell dolgozni a nemzetünk valódi érdekeit szolgáló új Magyar Nemzeti Tantervet, amely megteremti az önálló ismeretszerzés és az összefüggések megértésének alapjait.

1.                  Meg kell szüntetni a magyar oktatási rendszertől idegen kétszintű érettségi vizsgát, felülvizsgálni az egyetemek felvételi rendszerét, biztosítani a felsőoktatási intézmények önállóságát a felvételi eljárásban is.
2.                  Ki kell dolgozni és bevezetni a szaktanácsadás új formáját, a közpénzek felhasználásának ellenőrzése érdekében kiépíteni a tanfelügyelőségek területi rendszerét.
3.                  Vissza kell állítani a kulturális beágyazottságot, a társadalmi beilleszkedést segítő, műveltség alapú oktatást és vizsgáztatást a protekcionista, gazdasági érdekeket kiszolgáló moduláris és kompetencia alapú oktatási rendszer helyett.
4.                  Felül kell vizsgálni az Országos Képzési Jegyzéket, és a teljes szakképzési rendszert a hazai szakmai-társadalmi igényekhez kell igazítani, növelve a gyakorlati képzés időkeretét, biztosítva a többirányú üzemi gyakorlatokat.
5.                  Az arctalanná, szolgáltató intézményekké züllesztett iskolákat át kell alakítani a kultúrát közvetítő, természetes műveltséget adó, a tanuló ifjúság egyéni boldogulását és társadalmi beilleszkedését segítő közösségi központokká.
6.                  Felül kell vizsgálni a „bolognai megállapodás” alapján létrehozott új intézményrendszert és a lineáris képzési formát. Meg kell szüntetni a felsőfokú oktatás uniformizálását, lehetőséget teremtve az egyes szakmai-intézményi sajátosságok megvalósítására, elemezni kell a kreditrendszer hatásait, eredményeit. A szükséges változtatásokat fokozatosan szükséges végrehajtani.
7.                  Ki kell építeni a testvérfalvak, testvériskolák rendszerét (nyári táborok, túrák szervezése az elcsatolt országrészekbe, onnan az anyaországba).
8.                  Ki kell dolgozni az egymásra épülő képzési rendszereket a bölcsődétől az egyetemig, a szakképzéstől a felnőttképzésig. Meg kell határozni a továbbhaladás, a szintek közötti átlépés, az elvárható ismeretszintek követelményeit.
9.                  A nemzeti igényekhez igazítva át kell alakítani a pedagógusképzést, megszüntetni a lineáris oktatást. A már végzett pedagógusok szemléletváltásának segítése érdekében módosítani a továbbképzési rendszert. A pedagógusképzés felvételi követelményei között nagyobb hangsúllyal szerepeljen a pszichológiai és erkölcsi alkalmasság. Nagyobb gyakorlati és részletesebb módszertani képzésre lenne szükség.
10.              Meg kell szilárdítani az iskolákban a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet, biztosítani a kötelességek, a felelősségek és a jogok összhangjának megvalósulását.
11.              A család szerepének erősítése érdekében a családi pótlék és a segélyezés rendszerének átalakítása során a gyermekek taníttatási kötelezettségét alapvető feladattá kell tenni.
12.            A Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítani kell a szükséges intézményrendszert, a számukra leghatékonyabb oktatási formák kidolgozásához anyagi és szakmai segítséget kell adni.
 
Kiemelések a részletes anyagból:
 
Nemzetünk megmaradása, fejlődése, gazdaságunk minősége nagymértékben függ oktatási rendszerünktől, valamint a nevelésre-oktatásra fordított anyagi eszközöktől. A fiatalokat kultúraszerető, felelősen gondolkodó, az igényes életvitelt választó egyénekké kell nevelni, akik nem elégednek meg a globalizmus következményeként rájuk ömlesztett „tömegkultúrával”.
A nevelést és az oktatást olyan tudományközi területnek tekintjük, amely szoros összefüggésben áll Magyarország gazdasági szerkezetével, a tudományos kutatásokkal, igaz történelmünkkel, több évezredes hagyományainkkal, csodálatos nyelvünk által alakított gondolkodási rendszerünkkel.

Köszönet minden tanárnak, oktatónak, akik a gyermekek, a család, a szakma igényeit tartották elsődlegesnek, és nem fogadták el               gondolkodás nélkül a kényszerű, a tanulók számára.

 

Az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződés és a 2009. december elsején életbe lépett alapokmány is leszögezi (165. cikkely): „Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.[*] .
A gyermek, aki nemzeti nagyjaink (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Wass Albert vagy József Attila stb.) írásain pallérozza elméjét, soha nem lesz gondja az álláskeresési ajánlatok és a reklámszövegek megértésével. Fordítva azonban ez a „logika” nem működik. Hiszen aki idegen nyelvekből átvett szavaktól hemzsegő „szlengekkel” teletűzdelt reklámszövegeken nevelődik, sohasem fogja tudni, illetőleg már nem is akarja a magyar nyelv mélységét elsajátítani, csodáját birtokolni.
A 6.-tól a 18. életév betöltéséig tartjuk indokoltnak a kötelező iskolai oktatást. A 20. életévig, az első/második szakképesítés megszerzéséig az oktatásnak ingyenesnek kell lennie. A gyermekeknek az első négy osztály elvégzését mindenképpen saját lakóhelyén kell biztosítani.
A legfontosabb, hogy az iskolákban történő érzelmi-értelmi nevelés sokkal hangsúlyosabb szerepet kapjon. Gyermekeinket egymás és a felnőttek tiszteletére, a munka és a tanulás megbecsülésére kell nevelnünk. Más kultúrák és más hagyományok elfogadása mellett elsősorban a magyarság, illetve saját gyökereink megismerésére, magyar hagyományaink megőrzésére kell felhívnunk figyelmüket. Át kell adnunk nekik azt a küldetéstudatot, ami őseinket is vezérelte, akik azért óvták és építették közösségüket legjobb tudásuk szerint, hogy mi ma is itt lehessünk.
A TISZK, mint új iskolahálózati rendszer kialakítása 2005-től kezdődött. A független intézmények felszámolása érdekében minden anyagi erőforrást, pályázati lehetőséget a Térségi Integrált Szakképző Központokhoz (TISZK) kapcsoltak.
A minőségi szakmunka rangjának visszaállítása az egyik legégetőbb probléma, és ennek eléréséhez külön figyelmet kell fordítani a gyakorlati oktatásra. Az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtésére csak általános alapelveket lehet kidolgozni, de a szakterületenkénti eltérést biztosítani kell.
A minden területen egységesen bevezetett modulrendszerű képzést felül kell vizsgálni, a vizsgáztatás jelenlegi formáját pedig azonnal meg kell szüntetni. Vissza kell állítani a tudás-műveltség alapú oktatást, és a százalékos értékelés helyett, az érdemjeggyel történő értékelést.
A felsőoktatás minőségét évszázados tapasztalatok alapján a felsőoktatási autonómia biztosította, melyben az intézmények tanári kara nagyfokú szabadsággal, önkormányzati elven határozta meg az intézmény arculatát, szervezetét és működését. Az európai felsőoktatásban elindult Bologna-folyamatnak nevezett reformok során az első bolognai okmány még szervesen kapcsolódott az egyetem 900 éves európai eszmerendszeréhez. Céljai üdítően világosak, elvei tiszták, szándékai jók voltak, viszont a második bolognai dokumentum, miközben egyértelműen erre az elsőre, a Magna Chartára hivatkozott, azzal ellentétben határozta meg az európai felsőoktatás átalakításának irányát.
Az ok, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamai 1995-ben aláírták azt a szolgáltatások kereskedelméről szóló GATS egyezményt (General Agreement on Trade in Services), amely megállapodás a közlekedési, kommunikációs és az egészségügyi ágazat mellett az oktatásügy magánosítását is megcélozta.
A felnőttképzés feladata elsősorban az emberek életminőségének javítása. Segítségnyújtás ahhoz, hogy az iskoláskort átlépve mindenki számára továbbra is lehetőség nyíljon újabb, szélesebb körű szakmai vagy kulturális ismeretekre szert tenni.
Az egyéni és a közösségi boldogulás alapfeltételeit csak kiegyensúlyozott személyiségek széles körben alkalmazható tudásával lehet biztosítani. Ezért a felnőttoktatásnak (amit jelenleg „munkaerő-fejlesztő tevékenységnek” neveznek) a magyar oktatási, szakképzési rendszerben újból hangsúlyozott szerepet kell kapnia.
Az iskolarendszerű oktatásból, szakképzésből kikerülők nem mindegyike tud számára örömteli, értékteremtő, alkotó tevékenységet végezni. Ők alkotják ma a munkanélküliek egyik csoportját. Pedig a „munkanélküli” státusz csak sikertelen elhelyezkedésüket jelenti, és nem azt, hogy nem képesek vagy nem akarnak értékteremtő tevékenységet folytatni. S minél több idő telik el munkanélküliként, annál nehezebb visszatalálni a munka világába. Számukra különösen fontos, hogy a közösség segítő gondoskodása (szociális ellátás) mellett a felkészítés, átképzés, illetőleg mindenféle képességfejlesztés lehetőségét biztosítsuk.
A felnőttképzés területén fontos feladatot tölthetnek be a népfőiskolák, mint a szabad tartalmú, a helyi igényekhez igazodó képzések szervezői. A mozgalom előnye és lehetősége, hogy öntevékeny állampolgári szerveződés, sajátja az a pótolhatatlan szerep, amely a helyi társadalom építésében, szervezésében, a kistelepülések népességmegtartó erejének növelésében kiemelkedő fontosságú.
- o -
Munkánk során sok szakirodalmat, tudományos munkát, tájékoztató anyagot, jogszabályt, törvényt, szakmai dokumentációt, a Magyar Tudományos Akadémia, társadalmi és civil szervezetek, köztestületek, pártok kiadványait, szakcikkeket, az Európai Unió alapokmányát, iskolai füzeteket, munka- és sajtóanyagokat, szakmai és politikai előadásokban elhangzott véleményt használtunk fel.
A nevelés-oktatás ügyét Magyarországon senki sem tekintheti csupán szakmai kérdésnek, hiszen az oktatás rendbetétele a magyarság jövőjének kulcsa. A teljes rendszer újjáépítése pedig nem oldható meg a jelenlegi jogszabályok és oktatási dokumentumok javítgatásával. Nemzeti összefogásra, közös távlati célok egyértelmű elfogadására van szükség, melynek megvalósítása nem történhet hirtelen elképzelések, meggondolatlan döntések sorozatával. Az azonnal végrehajtható legfontosabb változtatásokat (pl. kétszintű érettségi, szakképesítő vizsgák százalékos értékelését, egyetemi felvételi visszaállítását, tanárképzés lineáris rendszerének megszüntetését, a kötelező iskoláztatás és a családi pótlék összekapcsolását, hittan/erkölcstan bevezetését, testmozgás bővítését, a gender ideológia eltörlését, stb.) azonnal meg kell tenni.
A további lépéseket pedig az eddigieknél lényegesen átgondoltabb módon, megfontolt előkészítő munka után kell végrehajtani.
 
Budapest, 2008. április
 

Magyarok Szövetsége

Nevelési-Oktatási Tagozat



[*] Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2008. április 30. 6655/1/08 REV 1http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re01.hu08.pdf
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.